Life:
1. Már meséltem nektek, hogy a szobába egy finn sráccal lakok. Képzeljétek el, hogy megérkeztünk ide mult vasárnap, szegény gyerek pedig már keddre meg volt fázva. Ő aki északról jött és itt sokkal melegebb van. Eleinte nagyon sajnáltam szegényt. Volt doginál, szed gyógyszert meg minden, de nem igazán van jobban :)! Ez persze önmagába nem vicces, de egy hét után higgyétek el az! Most is itt ülök és nevetek azon, hogy szegény gyerek úgy köhög, mint egy 60 éves dohányos vagy mint aki éppen kiköpi a tüdejét. És ami még durva a storyba, hogy most már második éjjel óta kelek arra, hogy a srác kb meghal mellettem :)! Elég mélyen alszok de a gyerek képes felköhögni, még úgy is, ha a wc van éppen mert hányni próbál! Már kezdem magam zavarba érezni, mert ahányszor köhög nekem röhögnöm kell, ezért úgy döntöttem, hogy teletömöm vitaminnal, vettem neki gyümit és csináltam teát. Remélem jobban lesz lassan!
2. Sok dolog van amit nem tudok megmagyarázni mióta itt vagyok. Ezek közül egy például az, hogy miért van olyan érzésem, hogy nekem borostát kell növesztenem? De nem is tettem fel magamnak kérdéseket, csak nekiálltam a dolognak és várom hogy változik e valami :). Amúgy lehet, hogy az erasmus hozza ezt ki, de az is lehet, hogy a sok török, meg portugál, stb, akik mellett csigának érzem magam!
3. Tegnap lent voltam enni egy levest dél környékén a koli menzáján. Ott mindig szól valami lengyel rádió, amibe ezúttal valami nagyon ismerős hangzott fel. Egy régi magyar klasszikus szám dallamát hallottam felcsendülni. Eleinte nem akartam elhinni, hogy ennek a két országnak, hogy lehet ennyire hasonló az ízlése, hogy még ezt a számot is feldolgozták a lengyelek. Hát nem dolgozták fel. A rádióba, hiszitek vagy sem, a következő számot játszották: http://www.youtube.com/watch?v=bXf6oBZxfCo
4. A negyedik story vasárnap estéig nyúlik vissza, amikor is közös főzést akartunk csinálni 6-an (négy lány, meg a finn srác és én). Gondoltam én (kis naiv), hogy elsumákolhatom a főzés részt, de megszívtam. Kitalálták, hogy jó, akkor legközelebb nekem kell, utána a finn srácnak, majd a francia csajoknak. Hát tegnap én voltam a soros. Kicsit frusztrált voltam a dolog miatt, mert nem tudtam melyik kultúra mit kedvel, illetve elrontani sem akartam a vacsit, ezért a klasszikus paprikás krumpli mellett döntöttem. Még sose főztem ennyi embernek, főleg nem totál idegeneknek. A lényeg, hogy jól sült el a dolog szerencsére és marha finom lett. Az adagot kicsit elsokaltam, mert a mai ebéd is ugyan az lett, de sebaj. Mindenki szépen megdicsért, hogy ügyes voltam. Amin viszont csodálkoztam, hogy még sose ettek ilyet!
5. Egyéb érdekességként írnám csak le, hogy nem csak a lengyel tudásom fejlődik, de egyéb nyelveket is hatalmas tempóba sajátítok el. Közületek kért meg valaki, hogy keressek vicces idegen szavakat. Hát megtaláltam életem legviccesebb horvát szavát a jelentésével együtt! Tök jó dolog ennyi különböző nemzetiségű emberrel lógni.
A lengyel nyelvtudásomról meg annyit, hogy a kocsmai piarendelés mellé felzárkóztak a boltok is. Bármit simán tudok kérni a Tesco-ba. Tök jó gyakorolni és mindenki teljesen segítőkész ha meghallják, hogy picit nyökögsz és külföldi vagy.
6. Érdekességek a kocsmából:
Gimis éveim piái és játékai vannak visszatérőbe. Pedig reméltem, hogy sose kell már találkoznom velük. Az elsőt még Balatonlellén játszottuk egyik nyáron a Zeuszba asszem. Angolra lefordítva a játék neve pubing roulett.
A szabályok:
- korlátlan mennyiségű ember játszhatja
- valaki számolja meg, hogy fajt tömény van az adott kocsma kínálatába
- ezután mindenkinek kell mondani egy számot (természetesen úgy, hogy nem tudjuk, hogy melyik szám mit takar), majd a számhoz tartozó piát elfogyasztani.
- azok a számok amiket már valaki mondott, kiestek (sem abban a körbe, sem a következőkben nem választhatók)
- és természetesen húzóra kell inni.
A másik egy pia. Mi otthon csak tengeralattjárónak hívtuk, itt pedig submarine lett. Ehhez akik nem tudnák egy sör és egy feles vodka szükséges (itt szinte mindennek vodka az alapja). Ezután a sörből nagyon picit le kell inni, hogy a vodkát poharastól bele tudjuk helyezni a korsóba. A pia végéhez közeledve fog csak kiderülni miért is submarine a neve az italnak. Akik még nem itták vigyázzanak vele, mert elég erős. Ezt jeleztem a kis pajtikáknak itt is, de le se szartak! Totál rá vannak kattanva a cuccra.Ami még érdekesség, hogy rajtam kívül persze senki sem ismerte, de a lengyel csapos gyerek igen! (még itt is hasznos a közös múlt).
7. Nem tudom kit érdekel, de engem igen. Nem csak otthon, de itt is szántják az utakat a a mai napig a jó öreg magyar klasszikus Ikarusz buszok :). Sőt a török srácok azt mondták nálunk is.
8. Én otthon meg voltam győződve róla, hogy nem vagyok magas. Max egy erős közepes. Erre eljöttem ide, ahol majdnem a legmagasabb vagyok a csoportba. Elég vicces a helyzet. Szóval kicsik és nagyon figyelem (de inkább a kicsit): itt a helyetek!
Kultúra:
Zajlanak a minden napos kirándulások továbbra is. Hétfői nap elmentünk hegyet mászni. Hm...... Gondoltam hova, a síkság közepén??? Hát a hegy még olyan magas sem volt mint a havihegyi tető. Elég kiábrándító volt. Az olasz sráccal össze is néztünk, hogy ezt hogy lehet hegynek hívni. A kilátás amúgy nem volt rossz. A "hegyen" volt egy direkt hegyi hangulatot idéző házikó, ahol megvacsiztunk+ volt egy nyáribob pálya is. Elő is törtek belőlem az otthoni érzések. Persze az osztrák és a horvát gyereken kívül senki sem látott még ilyet :). Amúgy van egy csomó ilyen dolog, ami hámunknak természetes, másoknak viszont meglepő.
Kedden ismét hely történelmi helyeket látogattunk. Ezúttal az egykori helyi náci börtönt néztük meg. Itt összesen 20 túlélő volt a háború végére. A kiállítás nem csak a börtönt mutatta meg, hanem a hely náci jellegzetességeket is.
pl.:
a város új címert is kapott, mert a nácik találtak valami történelmi cuccokat egy ásatáson a városnál és kiderült, hogy itt már régen is használták a horogkeresztet szimbólumként.
Nagyon durva dolgok voltak még, de ezeket látni kell szerintem.
Ezután valami nagyon parkot néztünk meg, ami szép volt, de számomra semmi különös. Ma pedig lengyel törióra volt, hogy jobban lássuk a kultúrát. Hát nekem még okké volt, mert sok a közös a két ország történelmébe és szeretem is a törit, de a többieknek marha unalmas letett 2:45 percig hallgatni az órát.
