2012. szeptember 9., vasárnap

Erasmusosnak lenni!

FÁRASZTÓ!

Azt sem tudom, hogy kezdjek bele a mai mondandómba. Talán ott, hogy a fogkefés sztoryra jelentkezett is valaki, így megvan a játék első nyertese.
 Ezen kívül megemlíteném, hogy többen jeleztétek, hogy tetszik amiket írok. Nektek köszönöm és egye fene azoknak is akik egy kérdést is biggyesztettek utána, ami így szólt: mikor tanultál meg írni? Ebből látszik, hogy sokan tudjátok, hogy nem vagyok egy helyes író bajnok, de a két éves naplóírási tapasztalat, meghozta a gyümölcsét úgy tűnik.

Még egy funkcióval bővíteném a blogot. Ezentúl lebontom témákra a mondanivalómat, hogy ha valakit nem érdekel valamelyik rész, az könnyen át tudjon lépni a számára kevésbé érdekes részeken. Ezeket rovatoknak fogom hívni. Az ötletet, egy kevés barátommal folyatott levelezésből szedtem. Remélem nem haragszik meg, hogy itt is alkalmazom. Úgy tervezem, hogy lesz egy kultúra, egy life és egy party rovat első körbe, aztán a többi majd kiderül.

Kultúra: 
Ahogy már említettem, minden nap délután rángatnak minket a városba össze vissza. A városról annyit kell tudni, hogy a fénykorát a 19 századba élte és 4 marha gazdag textilbáró uralta a területet. Egy német, egy lengyel, egy orosz és egy zsidó. A leggazdagabb a német volt, utána pedig a zsidó. El sem tudom nektek mesélni mennyi fényűző életet éltek. Ezek az emberek nem voltam önzőek. Gyakorlatilag a kórházakat és az iskolákat ők építették fel és teljesen jól eléldegéltek egymás mellett a városba. Egy dologba versenyeztek, hogy kinek van szebb palotája. Ennek a kis versengésnek az eredmény, hogy a városba több mint 170 palota van. A családba gyakorlatilag mindenkinek építettek egyet (apu én is szeretnék kapni egy palotát ha felnövök). Persze mondanom sem kell, hogy a belsőépítésznek sem kellett spórolnia a pénzzel. Erről mutatok is pár képet, de sajnos nem adják jól vissza, hogy milyen fényűző életet is éltek.
még ez a kandalló is szerénynek mondható
 ez egy átlagos étkezőnek számít a palotába


Például szerdán meglátogattuk a Poznanski palotát. A faszi az összes téglába, amiből épült az épület belevésette a monogramját. Plusz a székekbe, az ajtókba és kb mindenbe ami mozdítható. Poznanski volt amúgy a második leggazdagabb. Az első Scheibler volt. Neki is megnéztük a palotáját, ami szintén hihetetlen volt. Ezen kívül pénteken voltunk mozizni és megnéztük Roman Polanski (ő egy nagyon híres lengyel film rednező, író, stb.) néhány művét. Voltak közöttük rettentő érdekesek, de ott éppen olyan fáradt voltam, hogy alig bírtam ébren maradni. Láttam még sok más érdekes és kevésbé érdekes dolgot is, de nem untatnálak vele titeket, inkább csak két képet mutatnék. Nem tudom láttatok e már ilyet élőbe:):

Ez egy Aspen ski ticket pár évtizeddel korábbról. Most képzeljétek el, a síruha, hogy nézett ki :)


 Most nem nagyon jut eszembe más, de ez azért van mert nagyon sok dolog kavarog a fejembe. Ha valamit kihagytam volna, úgy is pótolom.

Party:
Gondolom sokatokat ez a rovat fog jobban érdekelni. Biztos mindannyian elképzeltétek már, hogy milyen is lehet erasmusosnak lenni. Az én fejembe is volt egyfajta gondolat. Viszont azt kell, hogy mondjam, hogy teljesen más. Először szerdán mentünk ki kicsit kocsmázni és már aznap megéreztem, hogy mit is jelenthet erasmusosnak lenni. Egy bibiotéka nevű helyre mentünk. Nem kell megijedni, ez nem könyvtár, csak a nevében maximum. A hely tök jól néz ki és marha olcsó. A pia olcsóbb mint otthon. Viszont itt a vodka fogy nagyon, így én még küszködök picit, mert nem bírom a vodkát magába, de dolgozok rajta, mert egyszerűen nem lehet elkerülni!!!! Szerdán pl azt hittem, hogy kimegyek iszok két sört és 1-re otthon is vagyok. Hát nem így történt. Eléggé berúgtunk és kb 4-re értem haza. De megérte!
Egyszerűen teljesen más elmenni kocsmázni idegenekkel. Úgy értem, hogy más országból származókkal. Mindenki másképp iszik, tök más angolul beszélni a kocsmába, no meg persze ezek az emberek akik erasmuson vannak, általában mind rúgják neki a bulinak rendesen. (Ja képzeljétek, már tudtam sört kérni lengyelül, nagy élmény :)).

Mondanom sem kell, csütörtökön alig bírtam ébren maradni az órán és már alig vártam, hogy este lefeküdjek időbe. Sajna ez sem megy itt egyszerűen, mert valaki minidig akar csinálni valamit. Csütörtökön pl 1-kor kellett kb elszöknöm aludni a kártyapartiból (ami mellesleg itt volt a mi blokkunkba- egyfajta gyűjtőhely lett a szobámból). Tök érdekes új játékokat tanultam. Akit érdekel, majd otthon megmutatom.

Na de eljött a péntek este! Hát ezt nem nagyon tudom szavakba önteni. Nem is emlékszem mikor éreztem magam ilyen jól egy buliba vagy kocsmába utoljára. Megint a szokásos helyünkre mentünk és úgy gondoltuk kipróbálunk pár helyi specialitást. Ahogy említettem itt a vodka a hazai pia, így mindent azzal kevernek. Az egyik pia neve pl novy shot monté :), ami vodka és tej, de volt valami kamikaze blue nevű is. Háááát igen, elég rosszul hangzik, de sokkal jobb mint vártam. Na de végül több óra kocsmázás után végül elmentünk bulizni. A hely nagyon jó volt, de rengetegen voltak! Nem szeretem az ekkora tömeget! A buliba ami rettentő vicces volt, hogy ki hogy táncolt. Teljesen más mint otthon. Sokat nevettem másokon. Kb 6 óra volt mire hazaértünk. Én nagyrészt a két spanyol lánnyal és az egyik franciával lógtam. Hatalmas figurák. A hétvége végére pedig már egyfajta saját ki bandánk volt, annyit lógtunk együtt. Na de hazaérés után még nekiálltunk főzni. Ez kb a bosziba volt szokásom utoljára, de örülök, hogy most visszatérőbe van, mert marha jó hajnalba enni.
Szombat kora délután volt mire felkeltem és úgy gondoltam hogy nem lehet megfejelni a pénteki estét. Ismét tévedtem! Kimentünk a városba megnézni valami helyi fesztiválszerűséget, de nem igazán a fiataloknak volt kitalálva (nem lehetett sört sem kapni, csak zöldségeket). Ezért gyorsan le is léptünk. Bár én még haza szerettem volna menni mielőtt belevetjük magunkat az éjszakába, ez sem sikerült. Már 6 fele neki kellet állni inni. Ennek az lett a vége, hogy az éjszaka folyamán többször elvesztem (szó szerint:)). Szerencsére sosem egyedül. Volt, hogy arra eszméltem, hogy valami jó nagydarab lengyel arcokkal sétálok éppen valami klub felé. Na de a lényeg, hogy egy helyre tudok odatalálni a belvárosba bárhonnan és ez a Bibioteka. Így gyorsan arra is vettem az irányt. Itt annyi ideig voltunk, hogy már csak mi és a csaposok voltak. Nem értem, miért de a csapos srác nem kért tőlünk már lovét a végén a felesekért (nem tudom mennyit hagyhattunk ott, hogy ez belefért:)). Az utolsó három kör így ingyen volt. Mikor pedig pofátlanul egy negyediket is szeretünk voltna kérni, a srác mondta, hogy menjünk vagy fizessük ki az összeset. Így persze távoztunk. Ezután még elnéztünk bulizni megint, majd reggel főztünk megint! 7 fele már azt hittem lassan lefeküdhetek. Ez össze is jött volna, ha a lányok nem vették volna észre, hogy az egyik csaj eltűnt. Mivel utoljára a blokktársammal láttuk, ezért gyorsan csekkoltuk a mi szobánkba. Itt temérdek vicces helyzetbe keveredtünk, amit az olvasók széles köre miatt most nem részleteznék. Na de a lényeg, hogy a 4 ágyas blokkba a végén már mindenki ébren volt és kb 8-an bandáztunk. Nem is értem, hogy lettünk ennyien, de most képzeljétek el, mikor ilyen vicces az amikor ehhez hasonló arcokkal lógsz reggel 8-kor (majdnem pucér, szőrös portugál gyerek, aki még csak nem is a te szobádba lakik eredetileg-megjegyzem nagyon jó arc). Fél 9 volt mire ágyba voltam! Nem tudom meddig fogom ezt bírni.

Vasárnap terveim szerint továbbra is pihenni akartam. De nono! Ez itt képtelenség. Elmentünk lengyel simkártyát és telot venni, majd a lányok főztek valami hazai kaját és azután nem értem miért, de megint a mi szobánk volt tele mindenkivel. Szerintem vagy 12 tuti voltunk ebbe a pici szobába és 2-ig kártyáztunk. Nagyon viccesek ezek az esték.
Szívesen elmesélném nektek, mitől ilyen különlegesek, de még én magam sem tudom. Képtelen vagyok megmagyarázni, nemhogy leírni. Még fejlődnöm kell az érzések kifejezését illetően. Abba viszont biztos vagyok, hogy aki volt erasmuson az tudja miről beszélek, akik meg menni fognak, azok majd megtapasztalják.

Sport:
Hát életem ezen részével már akadnak gondjaim. Egyrészt kevés az időm, másrészt folyamat fáradt vagyok. 2-szer tudtam elmenni a héten futni :(. Ez eléggé hiányzik, de igyekszem javítani ezen a részen.

VISZONT: az itteni legnagyobb bevásárlóközpontban van egy hatalmas lézerharc aréna. Totálisan How I met your mother! Nem viccelek. Óriási buli volt. Kb 20 percet voltunk bent, de ömlött rólam a víz mikor kijöttem.

Ezekkel a képekkel zárnám is soraim mára.

Pacsi: thewayfarer