Elég hosszú nyaralás volt, de most ez is véget ér.....

Eljött hát az idő, hogy ismét befejezzek egy nagyon szép és mozgalmas félévet. Nagyon jól éreztem itt magam Valenciában és mindenkinek csak ajánlani tudom a helyet, illetve azok akik látták remélem egyt értenek velem. Ismét lettek új barátaim akik sok mosolyt csaltak az arcomra. Ám a visszajövetelem óta eltelt 3 hétnek is vége és ez azt jelenti, hogy megint embereket és egy szeretett várost hagyok magam mögött. A következő célpont holnaptól az El camino de Santiago de Compostela. 35 napon át tartó zarándokútba kezdek, remélhetőleg sok sikerrel és komolyabb problémáktól mentesen :) Annak a projectnek végeztével még visszatérek a tervek szerint Valenciába decemberig. Szeretnék egy nyelvvizsgát csinálni, illetve megírni a szakdogámat (már már hobbinak érzem picit ezt a szakdoga írást). A visszatéréssel csak annyi gondom van, hogy már eléggé el vagyok fáradva, az elmúlt éveknek köszönhetően. Hiába lesz a város ugyan az, megint költözni, új embereket megismerni, áááááh remélem már sokszor nem kell csinálnom, mert ezzel a résszel már a herotom tele van! Na de majd a camino utat mutat, hogy hogyan is tovább.

Az elmúlt 3 hét amúgy vegyesen telt. Eleinte tök jó volt minden, voltak látogatók nálam ismét, majd pedig hétvégén fesztiválozni voltunk itt Valenciába a kikötőben. Marha jó volt ez a rész. Ráadásul a fesztivál 12-kor kezdődött és éjfélkor zártak is a kapuk minden nap. Érdekes volt nappal fesztiválozni, de a bulival töltött órák száma bőven elég volt:

Ezek után picit megbetegedtem, így a következő hét ramatyul kezdődött és eléggé lehúzta a hangulatomat is, ami a távozás miatt a mai napig ki is tart. Arról nem is beszélve, hogy full legyengültem, ami a tura előtt nem a legjobb hir. Picit összezuhanni látszik itt ez az élet és a dolgaim körülöttem, de ez részben nekem, részben pedig az életvitelemnek köszönhető, szóval ugy kell nekem! De hét mikor is történjen ez máskor, mint a camino előtt. Remélem ott majd testileg lelkileg megerősödök ismét, ahogy ti is ismertek és utána már talán azt is tudni fogom merre és hogyan tovább! Ma viszont könnyek között fogok ismét távozni és sajnos ezt szó szerint kell venni. Utálom az ilyen napokat!

Persze azért a betegség után is voltak vidám pillanatok bőven (nagyrészt amikor nem egyedül voltam vagy nem értem rá gondolkodni :) ). Volt élőzene, főzések, strand, játék, szülinap, búcsúbuli, grill és még több strand. Íme az életképek:

 Utolsó vacsi

Közös kaják! 

 remélem ráismertek ki lehet a rajzon.....

 irány a grillezés

 my last cook

 happy bday

 és az utolsó napig kivártunk, csak hogy építsünk egy ilyen szép várat. nem életünk műve, de legalább vmi :) 

Így telt hát el ez az idő. Nem tudom mikor jelentkezem itt legközelebb, de addig is akik a túra miatt aggódnának értem, azoknak mondom, hogy 2 max 3 naponta egy check-in-nel vagy egy képpel jelentkezni fogok facen, hogy mind a család, mind a barátok megnyugodjanak. 

Puszillak titeket!!!!!